Jelzet: 943 B 13
Elisabeth Badinter ebben a könyvében, kiadatlan dokumentumokból merítve, az anyaság oldaláról közelíti meg Mária Terézia Habsburg császárné és magyar királynő (1717-1780), kora legnagyobb hatalommal bíró uralkodójának lenyűgöző alakját. Ez az új portré Mária Terézia személyiségének rejtett oldalát fedi fel: a bonyolult egyéniségű anyát, a gyermekeiért aggódó, a legmélyebb gyengédségre, de olykor keménységre, sőt igazságtalanságra is képes anyát. Egy asszonyt, akit gyakran húztak kétfelé kényszerű választásai a szív parancsa és az államérdek között.
A Habsburg-házból származó Mária Terézia (1717-1780) uralkodásának időszakát már számosan megírták történelmi regényekben, vagy éppen tudományos könyvekben. Elisabeth Badinter azonban az anyaság oldaláról közelítette meg ennek a bonyolult személyiségű, gyermekeiért folyamatosan aggódó, de a kor politikai széljárásának megfelelően sokszor kemény, sőt igazságtalan döntéseket is hozó asszonynak az élettörténetét és ennek alapján rajzolta meg portréját. Férjét, Lotaringiai Ferenc császárt 1740-ben az összes uralma alá tartozó országban névleg társuralkodói rangra emelte, de a valódi hatalmat továbbra is Mária Terézia gyakorolta. Az uralkodó szerette férjét, tizenhat gyermeket szült neki, velük jött létre a Habsburg–Lotaringiai-ház.
Első gyermeke, Erzsébet Amália három esztendős korában halt meg. Anna Jozefa hercegnő, bár megérte a felnőttkort, de kolostorba vonult. Karolina Ernesztina nevű kislánya egyévesen távozott az élők sorából, József Benedek Ágost főherceg később II. József (a kalapos király) német-római császár, magyar és cseh királyként vonult be a történelembe. Krisztina főhercegnő Albert Kázmér szász herceghez ment feleségül. XV. Lajos francia király hitvesének szánták Erzsébet nevű lányát, de a frigy a lány betegsége miatt meghiúsult. Károly József Emánuel főherceg tizenhat éves korában halt meg, Amália lánya I. Ferdinánd parmai herceghez ment feleségül. Péter Lipót József főherceg II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király. Karolina nevű gyermeke már születésekor meghalt, Johanna Gabriella nevű lánya állítólag az esküvője előtt lett öngyilkos, de az esküvője előtt halt meg Josefa nevű gyermeke is. Ezután, nővérei halála miatt Karolina Lujza főhercegnő ment férjhez IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz. Antónia lányát, aki XVI. Lajos felesége volt, férjével együtt kivégezték a francia forradalom alatt. Miksa Ferenc főherceg püspök és kölni választófejedelem lett, de az utoljára született öt gyermekének sikerekeit édesanyjuk már nem élhette meg.
A szerző levéltári anyagokra támaszkodva tárta fel Mária Terézia anyaságának jellemző vonásait, egy olyan uralkodónőét, akinek nemcsak a világtörténelem színpadán kellett helyt állnia, mert eközben otthonában a gyermeknevelésben is szeretett volna tökéletesen teljesíteni. Bár nevelőnők vették körül a gyermekeit, ő maga „Utasításban” foglalta össze, melyek azok a főbb szempontok, amelyeknek betartását elvárja a nörszöktől.
Egy gyermekeiért aggódó, felelősségteljes édesanya alakja körvonalazódik a könyvben, egy olyan nőé, aki elsiratta négy gyermekét, az életben maradottakért pedig, ha betegek lettek, őszintén aggódott. Küzdött azért, hogy egyensúlyt tudjon teremteni felelősségteljes politikai teendői és az anyaság követelményei között.
A függelékkel és irodalomjegyzékkel kiegészített, értékes regényes életrajz a történelem iránt érdeklődők figyelmébe ajánlható.
Forrás: kello.hu